Mostanában azon filóztam, hogy bár néha rossz itt lenni (ijesztő újdonságok, emberi kapcsolatok ill.azok hiánya, különcség érzete, stb), azert nem mennék vissza. Pedig mikor eljöttem azt mondtam, hogy bárcsak visszamehetnék, hozzászoktam a békés( na ez se igaz) boltos élethez, tudtam mi a feladatom, megcsináltam, és kész. De aztán hirtelen mindennek végeszakadt és felébredtem egy másik világban, ahol más szabályok vannak, igen, minden más...
De nem mennék vissza... Mostmár meg annyira sem bírnám ki, tolerálnám, mint régen. Megszoktam azt a munkat, és már lassan azt is kezdtem megszokni, hogy senkitől sem hallani egy értelmes szót sem. But no more!.

Itt se mindig jó, de megvan rá a remény, hogy jobb lesz, jobb lehet.
Most röviden ennyi, mennem kell esszét írni... :D