De insolentia et de illusio

Nem, nem kergültem meg, habár egyre kevesebb normális gondolatom van...(hát a fárasztó munkahely&problémák duója ezt eredményezi)...tény, ami tény, szoktam én még néha azért gondolkodni... ezt bizonyítja ez a post is...remélem.
Elsősorban a beképzeltségről akarok beszélni...Azon gondolkodtam mostanában, hogy a beképzelt embereket a legkönnyebb kiszúrni... még beszélgetni sem kell velük (hálistennek...2 percnél több beszélgetés az ilyen "egyedekkel" komoly emberkínzás), én legalábbis többnyire első ránézésre meg tudom állapítani, hogy ki milyen magasan áll a beképzeltség végtelen hosszúságú létráján...és hogy ezt miből látni? A távolságból ami egész lényükről tükröződik... a tekintetük, testmozgásuk mind azt árulja el, hogy ők bár egy levegőt szívnak velünk, mégis valami különlegesnek a részesei...többet érdemelnek, többre jogosultak...és hogy miért? mert abban a hamis és szánalmas világképben ami manapság kialakult, elértek egy szintet. Persze mindez illúzió, azok számára, akik képesek látni az igazi értékeket. Ha jobban megnéznénk mire is büszkék az ilyen emberek a buborék máris szétpattanna...persze nem számukra, neeem, ők továbbra is hinnének abban, hogy csak az számít, hogy a barátomé a legfaszább kocsi a vidéken, hogy megvettem a legújabb piercing típust, hogy a szüleim álltak a mellplasztikámat, és hogy úgy tudom rázni a seggem, hogy még a gilisztáim is kipotyognak...

És a másik téma: a szarkazmus
A fenti szörnyűségeket csakis ezzel a fegyverrel lehet kivédeni és kibírni. Az ember egyszerűen észreveszi a fonákságokat és ahelyett, hogy n+1-ére is rázza a fejét és sóhajtson és azt mondja, hogy "jaj, elegem van az idióta emberekből", egyszer csak elkezd más irányba indulni...a szarkazmus és irónia felé... A szarkazmust sokan elítélik, egyesek azt mondják rá, hogy a humor legalantasabb formája, mások amellett érvelnek, hogy a szarkazmus nem vezet sehová, csak elidegenít a külvilágtól, s később a szeretteidtől is...én egyik kijelentést sem tartom igaznak...én a következőképpen látom a dolgot:
Először is a szarkazmus nem lehet alantas humor hiszen ahhoz, hogy egyáltalán szarkasztikusak tudjunk lenni kell némi intelligencia és műveltség...Gondoljunk csak a House M.D. sorozat karakterére, Gregory House-ra. Rengeteg kultúrális utalás hangzik el a filmben, amelyeket valszeg csak kevesen tudnak hova rakni... ez azért van, mert, aki szarkasztikus az általában hasonlatokkal dobálózik, ehhez elsősorban az kell, hogy képben legyen a popkultúrával, irodalommal, történelemmel, stb...igazából minél több területet ismer vki, annál jobb szarkasztikus beszólásokat tud gyártani.
Másodsorban pedig a szarkazmus csak azoktól idegeníthet el, akiktől amúgy is elidegenednél... Általában a szeretteinkkel, barátainkkal nem vagyunk szarkasztikusak, esetleg enyhén ugratjuk őket...s mivel ők a szeretteink bizonyára ismerik ezt az oldalunkat és elfogadnak így :D... A szarkazmus igazából egy védekezési technika azok számára, akik eléggé vájtszeműek ahhoz, hogy kiszúrják a ellentmondásokat és idiotizmust...És annak érdekében, hogy elhárítsák a külvilágból érkező negatív impulzusokat kénytelenek ezt a technikát alkalmazni...vagyis jobban mondva nem kénytelenek, senki sem kötelezi őket erre...ez magától jön egy idő után, amolyan berögzült attitűdé válik. De szerintem mindenképp szórakoztató.</p>
Én nem volnék éppen szarkasztikus, bár szeretnék. :D Azért sokszor összejön - néhány esetben egészen akaratlanul - hogy olyasmit mondok, ami üt, aminek éle van.


Na mára ennyit blogoltam...én voltam, maradok és leszek...